Waikiki parlamentje kétkamarás. A kongresszusban az 5 évenkénti országos választáson, a pártok által jelölt és listás rendszerben megválasztott 100 képviselő foglal helyet. A képviselők szavazata szabad, egyenlő és titkos. A szenátus felépítését diktátori rendelet szabályozza, tagjait, köztük a kancellárt a diktátor nevezi ki. A szenátusi tisztségek kötetlen időre szólnak, azokat a diktátor korlátlan ideig meghosszabbíthatja vagy meg is szüntetheti. A kongresszus és a szenátus külön-külön is alkothat törvényt, de közösen szavaz a kiemelt törvényekről és az alkotmányról, amely esetekben a szavazatok fele-fele arányban oszlanak meg a parlament két kamarája között.

Waikiki legfőbb népképviseleti szerve, a kongresszus az 5 évente megrendezett választáson elért eredmény alapján áll össze. Bármely választójoggal rendelkező állampolgár lehet képviselő, amennyiben elegendő támogatóval rendelkezik és országos szinten pártja megszerzi a szavazatok legalább 5%-át. A szenátussal közösen gyakorolt törvényhozás mellett a kongresszus fő feladata a kormány kinevezése és az éves költségvetés elfogadása. Megbízatásuk alatt a képviselők nem tölthetnek be egyéb központi kormányzati pozíciót, nem lehetnek miniszterek, bírák, a hadsereg és a Monetáris Tanács tagjai sem.

Waikiki parlamentjének második kamarája, a szenátus Chease Young kezdeményezésére 2015-ben jött létre. A szervezet azóta több nagy átalakuláson ment keresztül, a szenátust eleinte 6 szenátor alkotta, majd a kancellár, a kormányzó, két konzul, három helytartó és tíz szenátor lett a tagja, 2023-tól pedig a kancellár és 10 szenátor alkotják a testületet. A szenátus tagjait a diktátor nevezi ki, akik összesen 100 szavazati joggal rendelkeznek a parlamentben. A szenátus önállóan is hozhat törvényt, az alkotmány és kiemelt törvények esetében pedig a kongresszussal közösen, plenáris ülés keretében szavaz.