Kormány

Waikikin a végrehajtó hatalmat a Kongresszus által megválasztott Kormány gyakorolja. A Kormány élén az Elnök áll, aki meghatározza a főbb politikai irányvonalakat, vezeti a kormányüléseket és nemzetközi ügyekben képviseli Waikiki-t. A Kormány alakulásakor az Elnök javaslatot tesz a miniszterek személyére, ami alapján a kormány névsorát a Parlament fogadja el. A Kormány legfőbb feladata a törvények végrehajtásának biztosítsa, a költségvetés megvalósítása és az alkotmány védelme. A Kormány legfőbb eszköze a rendeletalkotás, mellyel országos érvényű jogszabályokat hozhat létre. A Kormány kinevezése öt évre szól, és a választást követő év első Parlamenti ülésétől, a következő választás utáni első Parlamenti ülésig tart.

Elnök

Az Elnök meghatározza a Kormány általános politikáját, melynek keretein belül a miniszterek a önállóan irányítják az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágazatait. Az Elnök rendeleteket adhat ki, melyek azonban nem lehetnek ellentétesek hatályos törvényi szintű jogszabályokkal. Az Elnök befolyásolja a Parlament működését, ennek érdekében Plenáris ülést hívhat össze, törvényjavaslatot nyújthat be, kezdeményezheti a költségvetés módosítását illetve egy törvényjavaslatról szóló Kongresszusi szavazást legfeljebb egy alkalommal és maximum három napig elnapolhat. Amennyiben a Diktátor nem képes ellátni feladatát, az utódlási sorrendnek megfelelően a Kancellár után az Elnök következik.

Waikiki elnöke országos népszavazást kezdeményezhet melyet legalább ötszázezer választópolgár javaslatára kötelező is elrendelnie.

Az Elnök képviseli Waikiki-t olyan nemzetközi szervezetekben, mint az ENSZ, az Amerikai Unió vagy az Atomhatalmak Szövetsége.

Az Elnök tipikusan a legtöbb szavazatot elért párt vezetője, akit a parlamenti erőviszonyok alapján a Diktátor kér fel a kormányalapításra.

Waikiki elnöke országos hatályú rendeletek kiadására jogosult. Elnöki rendelet szabályozza például a fegyvertartást.

Kormánytagok

Miniszterek

Waikiki kormányának felépítését és minisztereinek listáját törvény rögzíti, melynek módosításához a képviselők egyszerű többsége szükséges. A kormányban jelenleg 20 miniszter kap helyet, akik mindannyian saját minisztériumot vezetnek. A miniszterek saját feladatkörükön belül alkothatnak rendeleteket, jogszabályokat készíthetnek elő, beszámolnak munkájukról a Parlamentnek és javaslatot tesznek a szakterületüket érintő költségvetési kérdésekben. Több miniszter fontos kinevezési vagy javaslattételi jogkörrel rendelkezik közigazgatási szervek vagy állami cégek vezetőit illetően.

A pénzügyminiszter feladata az állam bevételeinek megfelelő biztosítása és a költségvetési tanácsban a források elosztásában is részt vesz.

A külügyminiszter nevezi ki és hívja vissza a nagyköveteket és diplomáciai megbeszéléseket folytat más nemzetek vezetőivel.

A hadügyminiszter lépteti elő a katonaság tisztjeit és a védelmi miniszterrel felelős a hadsereg fenntartásáért és Waikiki védelméért.

A kulturális miniszter felelős az országos médiaplatformokért és ő nevezi ki a médiatanács elnökét hét éves periódusonként.